PORTRÉ, BEMUTATKOZÁS
A TIT MEGYEI VEZETÕI
A TIT ALAPSZABÁLYA
 

A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat jogelõd szervezetét a "Magyar Királyi Természettudományi Társulatot" 1841-ben alapították Budapesten a korszak tudományos közéletének legismertebb személyiségei. Néhány alapító tag: Bugát Pál, báró Eötvös Loránd, Than Károly, Szily Kálmán, gróf Batthyány Lajosné, gróf Festetics Pál, Haynald Lajos, gróf Károlyi Gyula, Kossuth Lajos, Ybl Miklós. A Társulat 1843. március 14-én megtartott közgyûlésén István fõherceget, Magyarország nádorát kérte fel pártfogónak (védnöknek), aki ugyan akkor még Csehország kormányzója volt, de sokat tartózkodott Budán, s így a fiatal társulat útját egyengetni tudta. Abból a levelezésbõl, amelyet a Társulat elnökségével folytatott kitûnik, hogy õszinte jóakarattal viseltetett elõdeink iránt és neki köszönhetjük a TIT királyi megerõsítését is V. Ferdinánd által. Több Habsburg is viselt rangot a TIT-ben például II. Lipót császár és magyar király fia, József Antal fõherceg (késõbb Magyarország nádora), János József Fábián fõherceg, József Károly Lajos fõherceg, dr. József  Ferenc fõherceg és dr. Habsburg Ottó. A TIT-nek ma is rendes tagja dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselõje, a Páneurópai Unió elnöke.
A létrehozást követõen megkezdõdött a vidéki szervezetek létrehozása. Az ismeretterjesztés kezdete Kecskeméten az 1870-es évek elejére tehetõ, amikor már rendszeres természettudományi elõadásokat rendeztek a kecskeméti Református Kollégium Uránia Termében.
A TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesületén belül 18 szakmai alakulat, un. szakosztály (biológiai, csillagászati, fizikai, kémiai, matematikai, mezõgazdasági, mûszaki, egészségügyi, országjárás-vezetõi, hadtudományi, idegennyelvi, történelmi, pedagógiai, néprajzi, jogi, magyar nyelvi, irodalmi, közgazdasági szakosztályok), valamint 6 területi szervezet (Kecskemét, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskörös, Tiszakécske térségében) tevékenykedik.
A Tagszervezetekhez 5-10 község, nagyközség, kistelepülés tartozik. Az ismeretterjesztést 850 fõs tagságunk, valamint potenciálisan 1200 fõ szakember segíti, tudásával támogatja.
Kecskeméten az ismeretterjesztés székháza, központja a Tudomány és Technika Háza, melyben társszervekkel együtt található a TIT is.
A TIT Egyesület, valamint a tagszervezetek, szakosztályok (nem fõállású) szakemberekbõl állnak, melyhez a munka megszervezése érdekében öt fõállású tartalmi munkatársból, valamint a területi tagszervezetek esetében 1-1 részfoglalkozású munkatársból álló munkaszervezet kapcsolódik, amely kiegészül 2 fõ gazdasági adminisztrációs, valamint 2 fõ kisegítõ munkatárssal.

A TIT alapvetõ feladata az ismeretterjesztés, a kultúraközvetítés, az idegennyelv-, közhasznú- és egyéb szakismeret oktatása, a szellemi értékek megõrzése és közkinccsé tétele. Céljai megvalósítása érdekében, illetve szolgáltatás formájában rendezvényeket, konferenciákat, kiállításokat, hangversenyeket, turisztikai programokat, tanfolyamokat szervez önállóan, vagy társrendezõként, kiadványokat jelentet meg és terjeszt. Ebben az évben a TIT legmagasabb vezetõ testülete döntött arról, hogy a TIT a jövõben Kiemelten Közhasznú szervezetként kíván tevékenykedni.

Megyei elnök:  Dr. Kraszkó Károly megyei tisztifõgyógyszerész, az MGYT elnöke.
Megyei igazgató:  Szabics István

A megyei Küldöttgyûlés tagjai:
 

1. Dr. Babay Imre ny. vezetõ ügyész,
2. Bakos Béla ny. agrármérnök,
3. Dr. Bárth János néprajzkutató, muzeológus,
4. Brenyó Mihály tanár,
5. Farkas István piarista tanár,
6. Fehér Béla ny. vezetõ mérnök,
7. Fürjes Gyula tanár,
8. Hadarits Imre ezredes, ny. Kieg. parancsnok,
9. Dr. Halasy Kálmán sebész fõorvos,
10. Dr. Bodóczky László a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke,
11. Izsák László könyvtárigazgató,
12. Dr. Király László kandidátus, ny. egyetemi tanár,
13. Dr. Koncz Sándor bíró,
14. Kucsora József vállalkozó,
15. Dr. Kuti István fõiskolai tanár,
16. Prikidánovits Ottó ny. tanár,
17. Somogyi György ny. tanár,
18. Dr. Szabó Gábor református esperes,
19. Székely Sándorné ny. tanár,
20. Dr. Szombathy Zoltán, a Róna Rádió fõszerkesztõje,
21. Dr. Tölgyesi István biológus, a KNP igazgatója,
22. Vida József  fõiskolai adjunktus, nyelvtanár,
23. Dr. Wolfárt Mária közgazdász,
24. Zsirmon István gyógyszerész.

Általános rendelkezések

A Társulat neve: TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

A Társulat székhelye: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 2.

A Társulat mûködési területe: Bács-Kiskun Megye

A Társulat pecsétje: bélyegzõ, közepén a Társulat emblémájával, amelyet keretben és         köralakban a "Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, Kecskemét"  szövegrész vesz körül.

A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete (a továbbiakban TIT) kiemelten közhasznú szervezet, önálló jogi személy, a TIT Szövetségének önálló tagegyesülete.

A TIT politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tõlük támogatást nem fogad el. Országgyûlési képviselõ-jelölteket nem állít és nem ajánl. Az 1841-ben alapított Tudományos Ismeretterjesztõ Társulatnak minden tekintetben jogutóda, õrzi annak hagyományait, folytatója és kiteljesítõje az elõdök alapította Társulat szellemének és törekvéseinek.

A TIT közhasznú szolgáltatásaival nyitott azok számára is, akik nem tagjai a Társulatnak, de érdeklõdnek a TIT által mûvelt szakmai tevékenységek iránt. A TIT programja a Társulat irodájában a nyilvánosság rendelkezésére áll.
 

A TIT célja

1. A tudományokkal foglalkozó szakemberek és érdeklõdõk összefogása. A tudományos ismeretterjesztés, az érdeklõdõk és az ifjúság tudományos szellemû továbbképzése, a fiatal tehetségek képességei kibontakoztatásának elõsegítése. Kiemelt feladata továbbá a tudományos szempontok és a megismerés érvényesülésének elõsegítése és terjesztése, a közgondolkodás e szerinti formálása.

2. Tagjai számára intézményes formákat biztosít az önmûvelésre, az értelmiségi szerep betöltésére,  közéletben való részvételre.

3. Mint ismeretterjesztõ társadalmi szervezet részt vesz a kulturális, az értelmiségi közélet alakításában, formálásában, és értelmiség érdekeinek védelmében.

4. Az Egyesület az összefogás elõnyeit kihasználva segíti tagszervezetei tevékenységét, amelyek a tudományos ismeretterjesztés érdekében szervezik és mozgósítják tagjaikat.

5. Az TIT hivatásának tekinti, hogy változatos ismeretátadási formákkal és módszerekkel kielégítse a mindennapi kultúrához tartozó ismeretek iránt érdeklõdõk igényeit.

6. Hatékonyan segíti a tehetségek felkutatását, új tehetségfeltáró és gondozó formákat teremt.

7. Részt vesz a magyar nyelvi kultúra ápolásában, az idegen nyelvek minél szélesebb körû elsajátításának segítésében.

8. Részt vesz a nemzetiségi kultúra ápolásában, a hagyományok õrzésében és megismerésében az ismeretterjesztés sajátos eszközeivel.

9. Az értelmiség mozgósításával közremûködik széles körû szakmai át- és továbbképzõ programok szervezésében.

10. Az ismeretterjesztés hagyományos, írásos és elektronikus eszközeivel segíti a tudományok, a társadalompolitikai kérdések iránt érdeklõdõk tájékoztatását, ismeretszerzését.

11. Tagjai számára intézményes formákat biztosít az önmûvelésre, az értelmiségi szerep betöltésére, a helyi közéletben való részvételre.

12. Ellátja mindazokat a hatékonyan és gazdaságosan megvalósítható kulturális feladatokat, amelyek a tagszervezetek ismeretterjesztõ munkáját segítik.

13. A TIT fõ feladatának tekinti:

13.1. a tudomány eredményeinek gyors és széleskörû terjesztését,
13.2. a tanuló ifjúság iskolarendszerû oktatásának kiegészítését,
13.3. az életmód és az életminõség javulásához nélkülözhetetlen mindennapi kultúra terjesztését,
13.4. a képesítést adó iskolán kívüli oktatást,
13.5. kapcsolatai, együttmûködési lehetõségeinek bõvítését,
13.6. a gazdaságilag is hatékony kulturális szolgáltatások kibontakoztatását.

15. A TIT pártolja a mûvészeti rendezvényeket, önállóan, illetve társzervekkel rendez mûvészeti programokat.

16. A TIT közremûködik társrendezõként minden olyan programban, mely tükrözi az is-meretterjesztés alapvetõ célkitûzéseit, célja az informálás, az ismeretek széleskörû terjesztése. Ebben a tevékenységben minden olyan intézmény, gazdasági alakulat, társadalmi szervezet, szövetkezet, stb. — partner, aki elfogadja a TIT célkitûzéseit.

17. A TIT ápolja és szélesíti kapcsolatait a városi és megyei önkormányzatokkal.

18. Az alábbiakban összefoglaljuk a  TIT célja szerinti tevékenységét: A TIT, mint kiemelten közhasznú szervezet az alábbi, törvényben meghatározott közhasznú tevékenységeket folytatja, s lehetõvé teszi, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból

18.1. egészségmegõrzés, betegségmegelõzés,
18.2. tudományos tevékenység, kutatás,
18.3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
18.4. kulturális tevékenység,
18.5. kulturális örökség megóvása,
18.6. mûemlékvédelem,
18.7. természetvédelem, állatvédelem,
18.8. környezetvédelem,
18.9. gyermek- és ifjúságvédelem,
18.10. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése,
18.11. emberi és állampolgári jogok védelme,
18.12. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
18.13. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
18.14. munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
18.15. euroatlanti integráció elõsegítése,
18.16. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetõ — szolgáltatások;

A TIT tevékenysége során többségében olyan közfeladatokat lát el, amelyrõl törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. E fontosabb törvényi szintû jogszabályok a következõk:
 

• 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya;
• 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl;
• 1997. évi CXXXIV. törvénnyel módosított - a helyi önkormányzatokról szóló - 1990. évi LXV. törvény;
• 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrõl.

2. Szaküléseket, vitaüléseket, ismeretterjesztõ klubdélutánokat, vándorgyûléseket, ankétokat, tanulmányi versenyeket rendez.

3. Tájékoztatja tagjait a tudományok legújabb eredményeirõl, elõsegíti mind a belföldi, mind a külföldi eredmények és tapasztalatok megismerését. Javaslatokat dolgoz ki il-letékes szerveknek a tudományos ismeretterjesztéssel kapcsolatos idõszerû és fontos feladatok megoldására, véleményt nyilvánít a tudományos közgondolkodás fejlesztését érintõ elvi és gyakorlati kérdésekben.

4. Népszerûsíti az ország természeti értékeit, környezet-  és természetvédelmi rendezvényeket szervez. (1997. évi CXL. törvény 76.§.2.b.)

5. Támogatja, kiegészíti az iskolarendszerû oktatást, részt veszt a gyermekek, a fiatalság iskolán kívüli nevelésében. Kiemelt feladatának tartja a tehetséggondozást, a tehetségek felkutatását. (1997. évi CXL. törvény 76.§.2.a.)

6. Részt vállal az embereket közvetlenül érdeklõ közhasznú ismeretek terjesztésében. (1997. évi CXL törvény 76.§.2.b.)

7. Kiemelten foglalkozik a különbözõ szakterületeket érintõ oktatási, továbbképzési kérdésekkel és elõmozdítja ezek fejlesztését és a tudományos eredmények terjesztését.

8. Részt vállal a magyar nyelvi kultúra ápolásában, az idegen nyelvek minél szélesebb körû elsajátításának segítésében.

9. Pályázatokat ír ki, szakmai díjat tûz ki, alapítványokat hoz létre, illetve elvállalja az alapítványok gondozását.

10. Hozzájárul a határokon túli magyarság kulturális életének fejlõdéséhez, gazdagításához. (Alkotmány 6.§.3.)

11. Együttmûködik az egészségvédõ, a szociális és a karitatív szervezetekkel, küzd a szen-vedélybetegségek ellen, támogatja a betegségmegelõzõ és a mentálhigiénés programokat. (1990. évi LXV. törvény 8.§.1.)

12. Vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

13. Közhasznú ismeretterjesztõ rendezvényei; elõadásai és sorozatai konferenciái, kiállításai, tudományos napjai, kulturális nagyrendezvényei stb. nyilvánosak (médiában, mûsorfüzetekben, szórólapokon, plakátokon stb. nyilvánosságra hozottak), azokon a tagságon kívül minden érdeklõdõ állampolgár is részt vehet. Ily módon tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiban.

14. Az Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a sajtó útján nyilvánosságra hozza.
 

A TIT tagsága

1. A TIT-nek rendes, tiszteletbeli, ifjúsági és jogi tagjai lehetnek.

2. A TIT-nek tagja lehet minden nagykorú magyar és Magyarországon élõ külföldi állampolgár, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és azok megvalósításában részt kíván venni valamely szakterületen és tagdíjat fizet.

3. A TIT tiszteletbeli tagja az lehet, aki hosszú idõn át végzett kiemelkedõ munkájáért az Ügyvezetõ Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyûlés tiszteletbeli taggá fogad. A tiszteletbeli tag a rendes tagok jogaival rendelkezik, de nem fizet tagdíjat.

4. A Társulat ifjúsági tagja az a 14-18 év közötti állampolgár lehet, aki a Társulat munkájában részt kíván venni, s akit a Társulat soraiba felvesz.

5. A TIT jogi tagja az a jogi személy lehet, aki e szándékát írásban bejelenti, tagságát az Ügyvezetõ Elnökség döntése alapján regisztrálják. A jogi tagság további feltétele az, hogy a tagságát kérõ jogi személy a TIT céljait elfogadja, tevékenységét erkölcsileg és anyagilag támogatja.

6. A TIT-be a belépés önkéntes. A rendes és az ifjúsági tagok felvételérõl az Ügyvezetõ Elnökség dönt.

7. A társulati tagság elhalálozással, kilépéssel, a tagdíjfizetés kétévi elmulasztásával és kizárással szûnik meg.

8. A kilépési szándékot az Ügyvezetõ Elnökségnek írásban kell bejelenteni. Ezt követõen a Társulat Irodája a kilépõt törli a tagok névsorából.

9. A kizárt személy újra felvehetõ a Társulat soraiba, ha a körülmények ezt indokolják.
 
 

Az Egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

1. Az Egyesület tagjainak joga:

1.1. Részt vehetnek a Társulat munkájában, rendezvényein, elõadásokat tarthatnak, felszólalhatnak, javaslatokat tehetnek, véleményt nyilváníthatnak.

1.2. Közremûködhetnek a Társulat feladatainak meghatározásában, részt vehetnek a munka szervezésében.

1.3. Kezdeményezhetik olyan önálló mûködésre jogosult helyi, vagy tudományágak szerinti szervezeti egység létrehozását, amely a Társulat szerveként fejti ki tevékenységét.

1.4. Bármely tisztségre jelölhetõk és megválaszthatók.

1.5. A jogi tagot a képviseletre megbízott személy testesíti meg, aki kezdeményezheti, kérheti: elõadások, ankétok, ülések megtartását, a dolgozóinak tartott szakmai továbbképzéshez segítséget kérhet, illetve valamely célfeladat megoldásához kezdeményezheti munkacsoport megalakítását.

2. A tagok kötelezettségei:

2.1. Alapszabály szerinti részvétel az Egyesület életében,

2.2. közremûködés az Egyesület céljainak megvalósításában,

2.3. a tagdíj fizetése.

A TIT szervezeti felépítése

1. A Társulat tudományos szakbizottságokat, városi szervezeteket, illetve nagyobb intézményeken belüli csoportokat hozhat létre, amelyek nem jogi személyek.

2. A területi, városi és helyi szervezetek munkáját választott vezetõség irányítja, mely tagjai közül elnököt választ. Éves munkaterv alapján dolgoznak. Tevékenységükrõl a TIT Küldöttgyûlésnek évenként beszámolnak.

3. A tudományos szakbizottságok az Alapszabálynak megfelelõen önálló tevékenységet folytatnak. Tagjaik közül szükség szerint elnököt választanak.

4. A Társulat napi munkájával összefüggõ szervezési, adminisztrációs, gazdálkodási stb. tevékenységét a jogi személy, TIT Egyesület Irodája végzi.
 

A TIT vezetõ szervei és tisztségviselõi

1. A Társulat vezetõ szervei:
 a Küldöttgyûlés,
 az Ügyvezetõ Elnökség,
 a Felügyelõ szerv (Ellenõrzõ Bizottság).

2. A Társulat tisztségviselõi:
 a Társulat elnöke, alelnökei, megyei igazgatója, az Felügyeleti Szerv elnöke. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be — annak megszûntét megelõzõ két év-ben legalább egy évig — vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a szóban forgó szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet tisztségviselõ. Vezetõ tisztségviselõ köteles bejelenteni, ha ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A küldöttgyûlés

A Társulat legfõbb szerve a Küldöttgyûlés. Tagjai a területi szervezetek elnökei, valamint a tudományos szakbizottságok vezetõi, a megyei igazgató és a tiszteletbeli tagok.

1. A Társulat Küldöttgyûlést évente legalább egy alkalommal, tisztújító Küldöttgyûlést pedig szükség szerint, de legalább ötévente köteles tartani. A Küldöttgyûlést az elnök hívja össze.

1.1. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha a tagok egyharmada azt írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.

1.2. A Küldöttgyûlést a felügyelõ szerv indítványára — annak megtételétõl számí-tott harminc napon belül — össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a küldöttgyûlés összehívására a felügyelõ szerv is jogosult.

1.3. A Küldöttgyûlés összehívása — az idõpont, a hely és a napirend megjelölésé-vel — írásban, a Küldöttgyûlést megelõzõ 8 napon belül postai kézbesítés útján történik.

2.1. A Küldöttgyûlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

2.2. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttgyûlés egy órán belül is ösz-szehívható az eredeti napirendben felvetett kérdésekben és helyen, ekkor a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

2.3. A Küldöttgyûlés határozatait általában egyszerû szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben a szavazás titkos, illetve bármely olyan ügyben, amelyben azt a jelenlévõk egyharmada kéri.

4. A Küldöttgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésérõl, szerkesztésérõl a Társulat Irodája gondoskodik. A jegyzõkönyvben rögzíteni kell az elõterjesztése-ket, a javaslatokat, a felszólalás lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményét (a döntést támogatók és ellenzõk számarányát), valamint a hozott határozatokat, állásfoglalások és javaslatok szó szerinti szövegét, idõpontját és hatályát. A jegyzõkönyvet az ülés elnöke és a Küldöttgyûlésen megválasztott két jegy-zõkönyv-hitelesítõ személy írja alá.

5. A Küldöttgyûlést az általa hozott, a kiemelt közhasznú szervezet beszámolási közlésének és gazdálkodásának fõbb mutatóit — a döntéshozatalt követõ harminc napon belül — a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Gondoskodik a TIT mûködésének szolgáltatási igénybevétele módjáról és annak nyilvánosságáról.

6. A TIT kinyilvánítja, hogy az éves kiemelt közhasznúsági jelentésbe — a Társulat tagjai — korlátozás nélkül jogosultak betekinteni.

7. Az ÜE javaslatára jóváhagyja a Felügyelõ Szervet.

A Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
 

1. Egyszerû szótöbbséggel jóváhagyja a Társulat Alapszabályát.

2. Megválasztja a Ügyvezetõ Elnökség tagjait választott tagjait.

3. Megválasztja a Társulat elnökét, alelnökeit. A választás jelölés útján valósul meg, a jelölõ bizottságot az Ügyvezetõ Elnökség kéri fel.

4. Szótöbbséggel határoz a tagság, a Társulat megszüntetése, más szervezetekkel kapcsolatos egyesülés, illetve az ezekkel összefüggõ minden vagyoni és gazdasági kérdés-ben.

5. Megvitatja az Ügyvezetõ Elnökség és a Felügyeleti Szerv beszámolóját — az éves munkáról, a költségvetésrõl, a gazdálkodásról —, valamint az éves közhasznúsági jelentést; s elfogadásukról határozatot hoz.

6. Meghatározza a tagdíj mértékét.

7. Dönt díjak és kitüntetések alapításáról, az adományozás rendjérõl.

8. Dönt a Küldöttgyûléshez benyújtott fellebbezésekrõl, javaslatokról, indítványokról.

9. Határozatlan idõre kinevezi az Egyesület Megyei igazgatóját.

 Az Ügyvezetõ Elnökség

A TIT Ügyvezetõ Elnöksége (ÜE) a Társulat Küldöttgyûlése által megválasztott tagokból (3 fõ), valamint az elnökbõl és a megyei igazgatóból áll.

Az ÜE feladatai és hatásköre:

1. A Társulat tagjainak felvétele, kizárása. Ez a jogkör az elnökre, illetõleg az Egyesület valamely szervére átruházható.

2. A Társulat szakmai tevékenységének véleményezése, céljai megvalósulásának elõse-gítése.

3. A Küldöttgyûlés elõkészítése.

4. A Társulat ingó és ingatlan vagyonának mûködtetésével és hasznosításával összefüggõ feladatok meghatározása.

5. A lemondott vagy funkciójától egyéb okból megvált tisztségviselõk helyére új szemé-lyek kooptálása a Társulat tagjainak sorából.

6. Dönt a kitüntetések, díjak odaítélésérõl, a társulati tevékenységben kiemelkedõ mun-kát végzõ tagok elismerésérõl. Javaslatot tesz a Küldöttgyûlésnek a tiszteletbeli tagok megválasztására.

7. Üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja.

8. Az ÜE összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén a megyei igazgató gondosko-dik a napirend egyidejû közlésével.

9. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, üléseirõl jegyzõkönyvet készít, amelyet az elnök és a megyei igazgató hitelesít.

10. Az ÜE jelöli a Felügyelõ Bizottságot, melyet a Küldöttgyûlés erõsít meg.

11. Két Küldöttgyûlés között a Társulat tevékenységét érintõ minden kérdésben döntése-ket hoz, kivéve azokat, amelyeket az Alapszabály a Küldöttgyûlés hatáskörébe utal.

A Társulat elnöke

1.1. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért alelnök, vagy az igazgató helyettesíti.

1.2. Összehívja és vezeti a Küldöttgyûlést, az Ügyvezetõ Elnökség üléseit.

1.3. Két ülés között dönt az igazgató meghallgatásával a testület hatáskörébe tarto-zó sürgõs ügyekben.

1.4. Beszámol döntéseirõl, illetve a két ülés közötti tevékenységérõl az Küldött-gyûlésnek.

1.5. Képviseli az Egyesületet különbözõ szervek, valamint a nyilvánosság elõtt.

1.6. Az igazgató felett — kinevezés és a felmentés kivételével — gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az igazgató

1.1. Az igazgató az egyesület hivatali szervezetének vezetõje.

1.1.1. a vezetõ testületek határozatainak megfelelõen folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit az iroda közremûködésével.

1.1.2. Tudományos szakbizottságokat szervez és mûködtet, folyamatosan kapcsolatot tart a TIT szakmai szervezeteivel, társszervekkel, önkormányzatokkal, stb.

1.1.3. elõkészíti a vezetõ testületek üléseit, biztosítja mûködésüket és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

1.1.4. rendszeresen beszámol tevékenységérõl és a hozott határozatok, intézkedések helyzetérõl a vezetõ testületeknek, illetve az elnöknek.

1.1.5. az iroda fõhivatású és részmunkaidõs, munkatársai vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat.

1.1.6. Alapszabály szerint ellátja az Egyesület képviseletét a nyilvánosság elõtt. A Társulat törvényes képviselõje.

1.1.7. A Társulat eredményes mûködéséhez szükséges feltételeket megteremti.

1.1.8. gondoskodik a munkaterv, a költségvetés és az éves mérleg elkészíttetésérõl.

1.1.9. az igazgatót távollétében az általa kijelölt munkatárs helyettesíti.

1. A közhasznú szervezet mûködését, gazdálkodását ellenõrzõ, a vezetõ szervtõl elkülö-nült szerv.

2. Ellenõrzi a kiemelt közhasznú Társulat mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a Társulat munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társulat írásaiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3. Megállapítja ügyrendjét, azt az Ügyvezetõ Elnökségnek tájékoztatásul átadja.

4. A bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Küldöttgyûlésen, az Ügyvezetõ Elnökség ülésein.

5. A bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak öszszehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy

5.1. a Társulat mûködése során olyan jogszabálysértést vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;

5.2. ha az ÜE tagjainak felelõsségét megalapozó tény merül fel.

7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényes-ségi felügyeletet ellátó szervet.

8. Tevékenységéért a Küldöttgyûlésnek tartozik felelõsséggel és annak beszámol be.

9. Fontosabb megállapításairól - szükség szerint - tájékoztatja az Ügyvezetõ Elnökséget.

10. Üléseit legalább félévente tartja.

11. Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, aki

11.1. a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,

11.2. a közhasznú szervezettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irá-nyuló egyéb jogviszonyban áll (ha jogszabály másképp nem rendelkezik),

11.3. közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeni szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott Alapszabályban megjelölt célok és feladatok szerinti juttatást -, illetve

11.4. az említett személyek hozzátartozója.

13. A bizottság megállapítása és javaslata alapján a Társulat illetékes szerve köteles az intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenõrizni és minderrõl a bizottságot értesíteni.
 

Az Egyesület Hivatali szerve (Az Iroda)

1. A Társulat adminisztratív, szervezési, gazdálkodási és ügyviteli feladatait látja el. Fõhivatású vezetõvel és munkatársakkal dolgozó szervezeti egység.

2. Tevékenységét a Társulat Ügyvezetõ Elnöksége által jóváhagyott ügyrendi, szervezeti és mûködési szabályzatban rögzítetteknek, illetve az éves munkatervben és költségvetésben meghatározott feladatoknak megfelelõen végzi.

3. Biztosítja a testületi döntések végrehajtását és a Társulat mûködésének tárgyi és anyagi feltételeit. Vezeti a Társulat életével kapcsolatos nyilvántartásokat, ellátja a kap-csolattartáshoz szükséges levelezést. A TIT szakmai munkájával összefüggõ szervezõ és adminisztratív munkát végez. Feladatai közé tartozik az éves beszámoló és a költ-ségvetés elõkészítése. Ellátja az ügyrendje szerinti pénzügyi és gazdálkodási feladato-kat. Figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, errõl folyamatosan tájékoztatja az elnököt, a Küldöttgyûlést.

4. A tevékenységi körébe tartozó egyes feladatokat vállalkozási formában mûködõ szervezeti egységek létrehozásával is ellátja.

5. Az Iroda vezetését a Társulat Küldöttgyûlése által kinevezett megyei igazgató látja el.
 

A Társulat gazdálkodása

A Társulat vagyona a bevételeibõl, a rendelkezésre álló ingóságokból, pénz, valamint egyéb eszközökbõl áll.

A Társulat bevételei:

1. költségvetési támogatás,

2. alapítványoktól, más szervektõl, intézményektõl kapott támogatás,

3. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek,

4. egyéb, cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó be-vételek,

5. tagdíjak,

6. a Társulat eszközeinek befektetésébõl származó bevételek,

7. egyéb, nem tervezhetõ bevételek.

8. vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek
 

A Társulat kiadásai:

1. A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen kiadások,

2. Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

3. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen kiadások,

4. A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani,
 

A Társulat cél szerinti tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

A Társulat éves költségvetés alapján gazdálkodik.

A Társulat vállalkozási tevékenységet csak céljai és feladatai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

A Társulat gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

A Társulat tartozásaiért saját vagyonával felel.

A Társulat tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

A Társulat tisztségviselõi a TIT érdekében kifejtett munkájukért tiszteletdíjat kaphatnak. A javadalmazottak körére és mértékére a Felügyeleti Szerv tesz javaslatot és arról a Küldöttgyûlés dönt.

A területi, városi, helyi szervezetek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelõen önálló gazdálkodást nem folytatnak.

A Társulat megszüntetése esetén vagyonáról a Küldöttgyûlés rendelkezik.
 

Vegyes és záró rendelkezések

1. Azokban a kérdésekben, amelyekrõl az Alapszabály nem rendelkezik, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény az irányadó.
 
2. A Társulat és vezetõ szervei üléseinek jegyzõkönyve és határozatai, a költségvetés és a végrehajtásról szóló beszámoló, az ügyrendek a Társulat Irodájában a nyilvánosságnak hozzáférhetõ módon rendelkezésre áll.
 
3. A Társulat megszûnik, ha:

 - feloszlását a Küldöttgyûlés kimondja,
 - más egyesülettel való egyesülését a Küldöttgyûlés elrendeli,
 - az arra jogosult szerv feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapítja.

A jelen Alapszabályt a Küldöttgyûlés elfogadta, hatályba lépett.
Kecskemét, 1998. jún. 9.